Görögház
Sunday, September 19th, 2010
Az 1973-ban (az LGT koncertjével!) megnyílt Pest-Buda mozi a rendszerváltásig, 1990-ig bírta, mint mozi. Budapest centenáriumára adták át, innen a név is. Fénykorában ugyan elvileg premiermozi volt, de gyakorlatilag csak a “nagy” mozik után kezdhetett új filmet vetíteni. Ez meg is látszott a nézõszámon, ami végül a veszte is lett.
“Amikorra a Dési Huber utcába kerül a film, a lakótelepiek túlnyomó többsége már valamelyik belvárosi moziban rég látta azt. Így hát nincs mit csodálkozni azon, hogy a filmeket legjobb esetben is 30–40 százalékos nézettséggel tudják vetíteni.” — Harmaczi József, üzemvezeto [Filmvilág 1981/07]
Miután a mozi bezárt, többen is próbálták megszerezni az épületet (ami valahogy a MÁV Biztosítóhoz került “eredetileg”), illetve igazából csak a telket. Terveztek ide bevásárlóközpontot (a lakók tiltakozásán megbukott), öregek otthonát (amirõl aztán kiderült, hogy igazából mélygarázs+irodaház project, ezért ismétcsak megbukott a tiltakozásokon), miegymást. 2005-ben elkezdték bontani is, de mivel a tervezett cél (akkor asszem a mélygarázsos téma ment éppen) nem jött össze, a bontást is abbahagyták. Az épület mindeközben csak máladozott és hajléktalanszállásként “üzemelt”.
Egészen addig, amíg a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata meg nem vette, hogy “Komplex kulturális központ”-ot hozzon itt létre.
“A Magyarországon élõ görög kisebbség jelentõs része a IX. kerületben él, sokan közülük a József Attila lakótelepen – mondta el Koranisz Laokratisz, a kisebbség önkormányzatának elnöke. – Korábban minden utcában volt legalább egy család, azóta többen hazaköltöztek. Így most egy tizede vagyunk azoknak, akik annak idején itt éltek, de ennek ellenére szeretnénk megtartani a kultúránkat, szokásainkat. Olyan létesítményt szeretnénk létrehozni, amely magába foglalja a görög kultúra intézményeit. Ide kerülnének az iskoláink, az önkormányzati szervezetek, a színház-és egykori mozitermet pedig többfunkciós helyiséggé alakítjuk: elõadások, kiállítások, beszélgetések lehetnek itt. Az épület hátsó részéhez idõvel tervezünk még hozzáépíteni.”
“Véletlenül” (néhány születésnapból kifolyólag) pont otthon jártunk, amikor az építkezés kezdetét két olajfácska ültetésével és zenés-táncos-gyrosos mulatsággal ünnepelte az egyesület. Kíváncsi vagyok mire jutnak a romhalmazzal, lesz vele meló bõven.
Egyelõre biztosra veszik, hogy a görög táncház hamarosan itt talál új otthont.
