A kép nem monochróm, csak az egész napos vízszintesen száguldozó havak átvették az uralmat minden szín felett; valamint beborítottak minden függõleges felületet is.
Természetesen estére lemosott majd’ mindent az esõ, ez alighanem az elõzõ hóemberke sorsát is megpecsételhette…
Ebben elvileg semmi különleges nem lenne: tél van, hát hóember szezon. Igen ám, de a remek idõjárásnak köszönhetõen az itteni kölkök gyakorlatilag leszoktak a hóember építésrõl… Az elsõ hó alkalmával (januárban!) boldog boldogtalan gurigatta a minél nagyobb hólabdákat, és még akkor se hagyták abba, amikor estére esõvé alakult a szállingózó hó. Másnapra csak pocsolya maradt a nagy munkából. Ez párszor még megismétlõdött (egész nap hóvihar, térdig hó; este átcsap esõbe, reggelre elmos minden fehéret), ezért manapság már neki se állnak hóemberezni – még ha épp véletlenül akadna is mibõl. Ezt a példányt így valami igen kitartó (és/vagy optimista) példány faraghatta…
