Képek csak úgy…

Idén Juhannust (Szentivánéjt) a sarkkör környékén töltöttük Rékáékkal. Bár Ouluban lement még a Nap rövid idõre, de csak hajnali 1 körül, ígyaztán a sarkkör alatt is élvezhettük az Éjféli Napot :-)

Tapiola alatt a tengerparton nagy harcnak voltunk szemtanúi, ez a hattyú egy egész csapat libával szállt szembe (akik persze be voltak szarva, ott ugrált a sok fióka még körülöttük). Végül sikerült mindenkinek bemenekülnie a nádasba.

A kézbõl evõ mókusok (Sciurus vulgaris) egy (újabb) példánya Seurasaariról. A ravasz kis dögök szépen a látogatók elé ügetnek, és alaposan kiszaglásszák kinél van valami ehetõ. De itt még a cinkék is az ember kezére szállnak.

Azt eddig is szinte elvártuk, hogy május 1-jén, Vappukor, még hulljon egy kis “utolsó hó” itt Finnországban. Természetesen a Svédeknek ezt is jobban kell csinálniuk: közép-Svédországban ma, június 14-én nagyjából 10 centi hó esett. Úgy, hogy elötte pár nappal még (plusz) 30 fok körül jártak. Szegény Norvégoknak is jutott az áldásból, de csak mutatóba.
Mivel ezek a részek délebbre vannak, mint Helsinki, és a múlt héten itt is közelítettük a harmincat, most kissé aggódva figyeljük a fejleményeket :-)

Nagy sportolás (bringa a Bodomi tóra, ott “strandröplabda”) után gyorsan visszapótoltuk az elvesztegetett kalóriákat KaCsáék kertjében megsütött husikákat eszegetve, amikor egy hatalmas lufi szállt el alig több, mint egy karnyújtásnyira fölöttünk. Már-már attól tartottunk, hogy lenyúlják a csirkelábakat a tûzrõl, de szerencsére továbblebegtek. (Itt még viszonylag messze vannak, késöbb már nem fértek bele az objektívbe, olyan közel jöttek)

Június 8-10 között ellepték a kisebb-nagyobb vitorlások a Haukilahti elötti tengerrészt. Itt rendezték a Volvo Suursaari Race-t. Az elsõ startlövés pénteken este 8-kor dördült el, szikrázó napsütésben.
Másnap ismét kijöttünk egy zseb-piknik készlettel. A faszenes eldobható cuccba csak egy tucat gyufát kellett beledobálni, a többit elintézte a széllel közösen. Olyan pöpec kis parazsat csiholtunk, hogy még egy órával késöbb is odakapott rajta a maradék kenyér (addigra a sajt és virsli már elfogyott :) ).

Ma megkíséreltünk behatolni Finnország egyik atomerõmûvébe, a loviisai létesítménybe. Felvérteztük magunkat egy 8 éves Lonely Planet könyvvel, ami szenttül állította, hogy Loviisa központjából fél egykor indul a busz, csak és kizárólag vasárnaponként. Mondanom se kell, ez nem jött be… Azért egyénileg eljutottunk a kapuig, aholis kiderült, hogy csak hétköznap délelöttönként fogadják az erre tévelygõket, hétvégén még a biztonsági õr sincs a külsõ portán. Azért még megpróbálkozunk késöbb, sose jártam atomerõmûben :)

Turkuban (is) jártunk a hétvégén, aholis az egyik hídon átkelvén egy doboz tojást akartak eladni nekünk. A kérdésre, hogy minek is nekünk itt a hídon egy doboz tojás, azt a magától értetõdõ választ adta a megnyerõ fiatalember, hogy “hát megdobálni Boratot!”… Átmentünk a híd másik oldalára, ahol ez a látvány fogadott. Borat egy teniszütõvel próbálta hárítani a tojásokat :-)

A hétvégén megint volt Maailma Kylässä fesztivál itt Helsinkiben, egy csomó jó zenekarral. A képen a perui La Sarita zenekar tombol éppen a színpadon, de a másnapi Ska Cubano se volt kutya. “Természetesen” megint a színpadon “lebzseltem” (hurcibáltam a berendezéseket jobbra-balra), nem rossz dolog ez a backstage élet :-)

Kriszta és István egybekelésének hosszú procedúrájának finn állomása, a “finn polgári esküvõ” és buli történt ezen a hétvégén. Éljenek soká!
A buli audio-vizuális részét szerény személyem biztosította :-)