Képek csak úgy…

Nagy sportolás (bringa a Bodomi tóra, ott “strandröplabda”) után gyorsan visszapótoltuk az elvesztegetett kalóriákat KaCsáék kertjében megsütött husikákat eszegetve, amikor egy hatalmas lufi szállt el alig több, mint egy karnyújtásnyira fölöttünk. Már-már attól tartottunk, hogy lenyúlják a csirkelábakat a tûzrõl, de szerencsére továbblebegtek. (Itt még viszonylag messze vannak, késöbb már nem fértek bele az objektívbe, olyan közel jöttek)

A hétvégén megint volt Maailma Kylässä fesztivál itt Helsinkiben, egy csomó jó zenekarral. A képen a perui La Sarita zenekar tombol éppen a színpadon, de a másnapi Ska Cubano se volt kutya. “Természetesen” megint a színpadon “lebzseltem” (hurcibáltam a berendezéseket jobbra-balra), nem rossz dolog ez a backstage élet :-)

Kriszta és István egybekelésének hosszú procedúrájának finn állomása, a “finn polgári esküvõ” és buli történt ezen a hétvégén. Éljenek soká!
A buli audio-vizuális részét szerény személyem biztosította :-)

…igaz, hogy csak vízszintesen… ;-)
A fõvárosi régió talán egyetlen “tökéletes” állapotúnak jelzett sífutópályájára evickéltünk. A terv az volt, hogy a tavon csúszunk a finom puha hóban pár kilométert (mint tettük tavaly is számtalan alkalommal), de sajnos az idén elfelejtett esni a hó, így a Bodomi tó csak jéggel szolgált (ami kevéssé ideális síelésre). Egyedül az erdei körpályák voltak használhatóak, de – pont ezért – mindenki ott tömörült: annyian voltunk, mintha a Nagykörúton sétáltam volna… Csak hullik még egy kis hó, nem lehet, hogy Finnországban ne legyen rendes hótakaró télen :-)
További pár kép KaCsáéknál.

A koncert elõzenekara Frenk volt, akit még a Szigeten “ismertünk meg” (ott is valaki ismertebb elött játszott a PestiEst színpadon). Érdekes egy fazon, annyi szent, de kellemes zenét játszik. Íme:

Nade a lényeg ma az, hogy a Quimby 15 éves születésnapi buliját tartja itt a Pecsában. Végre visszatértek az “életbe” (a legutóbbi koncert túl steril volt), és egy fergeteges bulit nyomtak le. Annyi ráadás volt, hogy az összes BKV járat befejezte mûködését mire kiértünk a Ligetbõl! Az összes “régi slágert” eljátszották, ráadásul a friss számaik is egészen jók lettek (csakhát az elõzõ album nem, dehát annyi baj legyen). Néha a közönség rázendített a “Boldog születésnapot”-ra (hol a “Hepibörzdéééj”-re, hol a Halász Jutka-félére).

Kati & Csaba visszatért Fingországba – szegények már épp mexokták Franciaországot, erre most megint északon találják magukat… Mondjuk a mi legnagyobb örömünkre! :)
Hoztak finom büdös és szagos, folyós és törõs sajtokat meg igen kiváló kolbász/szalámikat is a Frankoktól, ezek elfogyasztásával ünnepeltük meg visszatértüket a Pagonyba(n). Kép ezúttal nem készült, ragadt a kezem a jó kis Brie-tõl ;)

A hétvégi vizes ébresztõrõl (gyk. uszoda vasárnap délelött) kifele jövet találtuk ezt a díszpéldányt. Ez az ügyes csóka sikeresen be/felparkolt egy kõre. A túloldali hátsó kereke a levegõben lóg, az alá nem jutott már szikla. :-o Õ is alhatott még amikor megérkezett :)

Nyárbúcsuztató “túránkat” Pohja és Fiskars közelében ejtettük meg. Szép kis tóparti, szaunás mökkit találtak nekünk Krisztáék. A kép azt a ritka pillanatot örökíti meg, amikor éppen úgy tettünk, mintha kirándulnánk. Az idõ többi részében ettünk és fõztünk. Igazi túlélõtúra volt, gyomorkapacitásunk határait feszegettük erõsen :)
Adalék: Kriszta képei az eseményrõl.

Születésnap, meglepetésbuli. Ennyien már rég nem voltunk. Torta hegyek! Ez itt a gyertyás torta, ami nem akart elaludni. Mint azt a kidõlt gyertyákból sejteni lehet, nem volt baj a tüdõkapacitásommal. De a rafinált gyertyák újragyújtották magukat. :-) Nem tudom hogyan, de nem voltak képesek nyugodtan elaludni. Szikráztak egyet, és lángoltak ismét :)))
Kösz mindenkinek az estét!

Felvonulási téren Borfalu, neves és kevésbé ismert borokkal, borászokkal. Sikerült pár érdekesebb borba belekóstólni, például a Balatoni régióból Lesence-Estate Pinot Gris 2004 egy igen szép meglepetés volt. Kuriózumként említésre érdemes egy Ászár-Neszmély vidékrõl származó töppedt szõlõbõl készült Chardonnay a Korom borászattól, ami már-már Tokaji Furmint ízjegyekkel játszik.
Aztán találkoztunk egy rendõrautóval is a területen, és nicsak mi virít ott a kormányoszlopon? Egy borospohár :) Õket talán nem szondáztatják meg a sarkon…