Képek csak úgy…

Csak az angoloknál…
Ez a botbolt 1830 óta üzemel ezen a sarkon… Volt egy megrendelésünk egy kökény botra, hát itt megtaláltuk. Nem volt ugyan nagy a választék (márhogy kökénybõl, mert amúgy botból nem volt hiány), de nem távoztunk üres kézzel.
Hogy miért pont kökény? Talán ezért, de ez csak egy tipp:

In the British Army, blackthorn sticks are carried by commissioned officers of the Royal Irish Regiment; the tradition also occurs in Irish regiments in some Commonwealth countries. Wiki

Mondjuk, ha valóban ez volt az ok, akkor elcsesztük, mert tiszti pálca nem volt, csak sétabot. Karácsonykor kiderül ;)

Ez a múzeum még mindig elég nagy… Belefér a múmiától a mangáig minden :-)
A manga amúgy egy kapcsolódási pont volt a Tate Modernnel, az is egy mangaszobával ért véget. Hmm, lehet, hogy ideje lenne valami japán rajzfilmet nézni?

A Hyde parkba álmodtak az angolok(?) egy német vurstlit. Sauerkraut, Bier, Wurst és természetesen vidámpark. Még esõmentesen sikerült körbesétálni, aztán az esõ bekergetett a tetõ alá sörözni.
Míg a kolbász készült, beszélgettünk (magyarul) a pult elött, majd a kaját átvéve fater megkérdezte a pultostól (angolul), hogy hát sör van-e. Mire a válasz magyarul jött (a londoni német vurstliban), hogy az bizony a szomszéd bódéban kapható.

A jogvédõk meg bekaphatják a bal herémet…
Ha az mp3 letöltés illegális, akkor ezekre a kütyükre csak legálisan megvett cucc kerülhet, amire már kifizettem az adót. Ha feltételezzük ;) hogy nem csak megvett mp3 létezik, és arra fizettetnek adót, akkor ez ettõl legálissá válik, ergó nincs illegális letöltés. Akkor miért üldözik ezt a tevékenységet? o_O Nem értem…

Helsinkiben járt a Walking with Dinosaurs, a nagysikerû BBC sorozat “valóságshow” változata. Pár kép az elõadásról és a backstage-bõl. Sajnos az elõadás túl “tanárbácsis” volt (sok duma), ráadásul finnül ;-( De kétségkívül látványos.
A kipakolás eltartott pár órát, fõleg mivel ezek a veszedelmes vadállatok még egy héttonnás targoncát is szétrágtak ;)

(a szöveg a járatszámok mellett “Cancelled”)
Vasárnap estétõl ma délutánig a Finnair pilóták sztrájkoltak. Nem pénzért, hanem, hogy ne “szervezzék ki” a járatokat. Ez az outsourcing az évtized biznisze, csak mindenki, minden szinten szív miatta… (nem csak most a finnairesek, meg az utasok; mi is, az informatika területén.)
Ma reggel a reptéren jártam, és egy tök üres csarnokot találtam. Azt gondolná az ember, hogy ilyenkor az utasok ott tobzódnak, hogy re-routeolják õket más járatokra. Úgy tûnik, hogy inkább elhalasztották az utazásokat…?

És itt nem dolgoztam, hanem fizetõ utas voltam ;) Néha ilyen is van.
Ez az 50 éves évfordulós koncertturnéjuk, nagyjából 70 éves “öregemberek”. De még igen jól zenélnek és énekelnek! Fõleg a dobos bácsi élvezte nagyon, amit csinál.
Meghívtam mutert “mulatozni”, hamár a gyerekkora a Shadows-zal telt. Ez olyan “ülõs” koncert volt, a küzdõtéren is székekkel. Muter eleinte el volt ragadtatva, majd egyre inkább tekingetett körbe. “Ezek meg se moccannak!” mutatott rá a tényre, hogy a finnek a rock&roll alatt úgy viselkedtek, mintha színházban lennének…
A végén az Árnyékok elõrejöttek meghajolni, na ekkor felállt a közönség (végre) és tapsolt. Ezen felbuzdulva (vagy mert amúgyis a szerzõdésükben volt) visszamentek játszani még három számot. Ezen a ponton mutter állva maradt (míg majdnem mindenki más leült) és riszálta magát a ritmusra. Majdnem meglincselték, mert nem látnak tõle [amúgy egyszálbelû, 165centinél nem magasabb]. Egy (nem komolyzenei!) koncerten. Vicc. :-)

Marilyn Manson is itt északon kezdi a turnéját. Hát, mit mondjak, elég gagyi volt. Az erõsítés torz volt, a füstöt úgy agyonhasználták, hogy gyakorlatilag semmit nem lehetett látni. De legalább fény se volt, hogy a füstöt lehetett volna látni… Aztán amikor mégis lõn világosság, akkor is inkább a közönség felé irányított “vakító lámpákat” használták, esetleg egy kis stroboszkóppal megspékelve… Egy fénycsóva volt függõlegesen a színpad közepén, ez lett volna Manson helye. Persze hogy ott tartózkodott a legkevesebbet, és — mivel spot lámpa nem volt — így nagyjából sötétben üvöltözött, kábé fél méterre a csóva mellett. Elött. Mögött. Lecserélném a fénytechnikust egy pillanat alatt, ha rajtam múlna.
Értékelhetõ fényképet lehetetlen volt ezzel a kis telefonnal készíteni. Ami viszont még itt is látszik, azok a kék pöttyök a színpad elött. Gyakorlatilag folyamatosan filmezték mobillal az egész koncertet… Gondolom hasonló minõségben, mint ez a kép. :) Már akkor mindenhol mobilokat lehetett látni, amikor még fekete függöny volt a színpad elött (de a csarnokvilágítást már lekapcsolták). Hogy azon mit lehetett filmezni? ;-p
Na, de legalább a színpadon nem volt sok cucc, éjfélre már üres is volt. Ezúttal a hangos dolgokat intéztem. Kivételesen korán hazaértünk volna, ha a balfasz banda tudja, hogy mit melyik kamionra akar rakni. Volt összesen 3 kamion, ezzel majdnem két órát elvackoltunk, ennek nagyrésze üresjárat volt.

És még a Nap is kisütött a hóra…

Na itt nem dolgoztam kivételesen. (De azért fizetõ vendégnek se mondanám magunkat ;) )
Nyáron láttam ezeket az ausztrál srácokat valamelyik fesztiválon, és olyan bulit csaptak, hogy csak na. Úgy egy hónapja hírét vettem, hogy jönnek egy helsinki klubba, hát gondoltam veszek két jegyet. Csakhát a klub nem túl nagy, már akkorra eladták az összes jegyet. Szerencsére ez is Live Nation szervezés — fõleg az õ koncertjein dolgozom az Arénában — úgyhogy szóltam egy-két embernek. Hírnök jött, hogy 99.999%, hogy ott leszünk a vendéglistán. Kiváló.
Koncert napja, megyünk befelé, marcona õrbácsi a vonalkódleolvasóval keresi a kezemet, hátha lobogtatom majd a jegyet. Mondom vendéglista. Nem talál. Én is megnézem, csak finn nevek… Grrr. 0.001%. Nem adom fel, mondom, hogy xy cégnek dolgozom, a LiveNation-tõl kellett volna felkerülnöm arra a listára. Erre felderül az arca, “Jaaa, akkor menjetek”. Kopp. Se jegy, se semmi, mégis bent vagyunk. ;)
A móka tényleg teltházas volt, megérdemelten. Mindhárman beleadtak mindent, megmozgatták a közönséget, jól.