Képek csak úgy…

Itt a tavasz, napsütésben lehet sétálni a tengeren. Itt éppen külön “sáv” van a szánkóknak/klasszikus sítutóknak, a freestyle sífutóknak és a gyalogosoknak :-D

Powerpointlessness.
Méghogy az angol nem egy ragozós nyelv.

Helsinkiben a Senatorintori (a “Nagy fehér templom” elötti tér) sarkánál látható a falon ez a két kurva nagy kíváncsi veréb ;)

Helsinki nyugati végén — ami hajdanán igencsak külváros volt már — van egy kikötõ (Länsisatama), számtalanszor jártunk már innen Tallinba. Az öböl túloldalán hajógyár, a kikötõ másik oldalán pedig egy viszonylag forgalmas teherkikötõ. Volt. Ez a terület már-már belvárossá nõtte ki magát, így a kikötõnek mennie kellett. Fel is építették kelet-Helsinkiben az egyik legmodernebb kikötõt (pl. több kilométeres alagút(!) köti össze a vasúti fõvonallal, illetve a kerülõgyûrûvel), amit év vége felé átadtak a forgalomnak, ezt meg bezárták. A fenti kép decemberben készült, addigra már jócskán lefogytak a konténerek. A hétvégén jártunk arra, már csak egy nagy hófedte placc az egész…

És itt lép a képbe Madonna. Merthogy az augusztusi Madonna koncertre nem volt elég nagy az Olimpiai stadion, ezért itt, ezen a lecsupaszított területen rendezik majd meg. 80 ezer jegyet adtak el a koncertre, nagyjából három óra alatt. Darabja nagyjából 100 juró volt, az annyi mint…kicsit több, mint 2.5 milliós órabér. Jó napja volt a jegyárusnak. ;)
Ekkora koncert egész Finnországban nem volt még, és mivel a területet késöbb beépítik, egy darabig nem is lesz hozzá hasonló.

Derült éggel búcsúztattuk a januárt. Ez azzal is járt, hogy a meleg felhõpaplan nélkül -18-ig kúszott le délelöttre a hõmérséklet, de még délután, amikor itt a tengeren sétálgattunk, akkor is -12 volt (ekkor még pont nem fagy meg az ember orra belülrõl).
Másnap aztán felmelegedett, így a bodomi tavon végre sífuthattunk — egy év kihagyás után (tavaly hideg híján nem lehetett a vizeken sétálni) a belsõ combizmok bizony jelezték, hogy megvannak :)