Képek csak úgy…

Bizony, az Onedin család még mindig a hajózásban érdekelt. Mariehamn kikötõjében az egyik check-in pult.

Åland mintegy 6500 szigetbõl áll, saját bevallásuk szerint ebbõl csak 65 lakott. Amik viszonylag közel vannak egymáshoz, azt ilyen töltésekkel összekötötték, így elég jól lehet közúton is ténferegni a szigetvilágban. Míg észak-nyugat felé bringázva inkább a tanyák/falvak és legelõk voltak túlsúlyban, erre délre a kis szigetek és a tenger volt érdekes látvány.
Nåtö szigetén egy természetvédelmi területen sétáltunk egyet, ott egyszercsak ez a jószág kuksolt ki a magas fûbõl:

Az egyik ålandi kocsma kijáratánál láttuk ezt az ötletességet. Miután hajnali kettõ után(!) nem lehet a teraszon fogyasztani, dohányozni viszont muszáj, az ajtóban lerakhatod a sörödet egy számozott rekeszbe.
Ha visszatérve még emléxel a számra, tovább ihatsz.

Hétfõn egy majdnem teltházas koncertet adott a Bon Jovi a helsinki Olimpiai Stadionban. Ide “vidékre” egy speciális cuccot hoztak, mert “Európából” a kamionok nem nagyon tudtak volna ideérni idõben. Londonban megpakoltak egy repülõt a helsinki és oslói színpaddal és kellékeivel, majd átdobták ide… Még pénteken elkezdték építeni a srácok, én “csak” vasárnap és hétfõn munkálkodtam rajta.

Amit két nap alatt felépítettünk, azt a koncert után három óra alatt szétbontottuk. Rosszabbra (hosszabbra) számítottam, ennyi idõ alatt az Arénát se szedtük szét a múltkor…
Színpad bal hátulja, a vonós dobogó:

Ez meg a Bon Jovi öltözõ volt, még szépen és rendben :)

Ez egy levélrészlet, amit ma kaptam a cégnél. Csak szegény Kenny bele ne halljon az áramszünetbe :)

Van itt a Nokiában egy új marketing izé (hogy milyen környezettudatosak is vagyunk mi) a Power of We:. We create, we energise, ésatöbbi. Ezt ma láttam a Fõhadiszálláson, egy szép példa a We Recycle szlogenre ;-D

Ezúttal a berakodásban (is) résztvettem, korán kezdõdik így a nap, fél hétkor. Mondjuk az elsõ fél óra csak kávézással telik, de lévén, hogy a cucc (a személyzettel együtt) olyan f5 körül érkezett ide az elõzõ show összerámolása után, nem csoda, hogy inkább alszanak még pár percet.
A “nyers alapanyag” már készen, ennyit biztosít a csarnok:

Aztán hét környékén leereszekdik a nagy keret, amit lehet, erre függeszenek. Amit nem (például a hangfalakat), az megy a tetõgerendákra közvetlenül.

Itt a “láncosmotorok” már nagyjából a helyükön. Fél 9 környéke. Középen a két “gyerekülés” is látható a lámpás keretben. Két “szerencsés” csóka három-három és fél órát ül majd fent a magasban, egy-egy spotlámpával a kezükben lövik majd Lenny Kravitz tarkóját.

Elsõ lámpák már a magasban, a hangfalak is kezdenek formálódni. Háromnegyed 11.

Már fél egyet írunk. Bár a színpad hátsó része még mindig nincs kész, elöl már a hangszerek a helyükön, mikrofonok száguldoznak jobbra-balra. Ugyanekkor kicsit távolabbról látszik, hogy a hangfalak is készen (a levegõben is meg a földön is) és az oldalsó spotok is elindultak felfelé.

Fél kettõ, nagyjából kész a színpad, a füstgépek már “töltik” a teret. A jobboldali hangfalakat visszaeresztették kicsit hibátkeresni, de alapvetõen ennyi. A tömeg-rács is a helyére került már. Kezdik a hangszereket próbálgatni, hangrendszert állítgatni. Este visszanézek majd, mire jutottak :)

És eljõ az estve, így néz ki a felépült színpad tömeggel. Azér’ az nem semmi, hogy amíg be nem húzták a függönyt az emeleti ajtókon, besütött a Nap az arénába. Szegény nézõk nem gyõztek napszemüveget keresni. Este 9-kor, simán.

Maga a koncert “kicsit” késett, az emberek már elkezdtek vissza szállingózni a vendéglátóipari egységekbe, mert a “mûvészúr” nem nagyon akaródzott kijönni a színpadra… Azért, amikor végre elkezdõdött a cucc, a hangulat jó lett elég gyorsan. A zene jó volt, a zenészek profik, a feka dobosnak meg olyan mozgása volt, hogy ihaj.

A késés persze azt is jelentette, hogy fél egykor tudtuk csak elkezdeni színpad szétszedését. Ez azért is jó, mert másnap (aznap) jött Celine Dione 20 kamionnal. Mi befejeztük reggel 3-ra, a következõ berámolás fél 6-kor kezdõdik. Volt néhány srác, aki mindkettõben részt vesz, haza se mentek. Celine színpada persze az aréna közepén lesz, úgyhogy addig ezt a “nyers” színpadot le, azt meg fel kell húznia az aréna embereinek. Két órájuk van rá. Hja kérem, nagyüzem…

Ma jött szembe velem egy ürge az erdei úton. Kesztyû volt rajta. Én ezen nem lepõdtem meg. Kabátban voltam. Június van.
Finnországban……

Mostanában sokat “zenélünk”, de hát ez itt Finnországban így megy: ha végre feljön a Nap, egymást érik a fesztiválok és (ingyen) koncertek. Ma az YleX könnyûzenei rádió/tévécsatorna tartotta szokásos nyári partyját Kaisaniemi parkban (ahol a Maailma kylässä volt pont egy hete). Tömeg nem volt, de legalább jó zene sem ;( Így viszont jutott arra idõnk, hogy az érdekesebbnél érdekesebb figurákat nézegettük. Ez a srác pölö a bringájához öltözött. Isten bizony nem photoshop, az a rózsaszín hozzá van nõve a fejéhez.