Képek csak úgy…

Szintén egy egri bölcselet. Ha nem érted, még nincs gond, térj rá vissza pár év múlva :-D

Tegnap/ma Egerben töltöttük az idõt bor és termálvíz társaságában. A vízben megéhezik az ember, így aztán betértünk egy közeli pizza/kebab/gyros intézménybe. Jól “fõztek”, adtak a kaja mellé jó adag káposztát is salátának. Késöbb vettük észre, hogy ennek veszélyeire figyelmeztetõ munkavédelmi felhívás található a vécéajtón ;)
Hogy miér’ pont oda rakták ezt a plakátot, ahova? ;-o

A derék finnek a Mikulást fáklyákkal köszöntik (a városban esetleg fáklyás felvonulással, itt vidéken csak egy-két, a fûbe kitûzött fáklyával). Merthogy véletlenül pont ma van a függetlenségük napja. Finnország ma 91 éves.

Hát, ez a Red Piano Show elmaradt…
Pedig ez egy nem mindennapi, látványos show lett volna, az tuti (bár “kissé” buzisra volt hangolva, de hát ugye…). Már majdnem kész volt a csarnok, úgyhogy nekem legalább sejtésem van a dologról, a közönség csak sajnálkozhat. Igaz, legalább a repülõ- és vonatjegyeket is visszatérítik nekik a jegyáron felül…
A fények pörögtek, a színpadra az utolsó díszleteket rámoltuk felfelé; éppen csak a helyére kellett volna gurítani(!) a színpadot. [bár szívesen megnéztem volna ezt az aktust, alsó hangon 22 tonnányi volt.]
Aztán jött a hír, mindenki eldob mindent, vissza a startmezõre, kezdõdik a load-OUT. Fél háromkor.
A képen a kirakodás felénél járunk, a színpad kétharmada már “lapokra szerelve” fekszik a kocsikban (amikenk darabja majd’ másfél tonna). A maradék színpadtól hátra (jobbra) felé egy letörés volt (márhogy nem vízszintes volt a színpad), ott álldogált egy csillag közepén a piros zongora — meg gondolom a többi zenész is oda került volna. Mindenféle felfújható fallikus szimbóleumok is ott sorakoztak (pl. hámozott banán, a “zsinórpadláson” meg egy gigantikus felfújható csöcs). Elõre felé a színpad másik része (itt már lebontva) foglalta a helyet az Aréna feléig, (látszik keresztbe az elsõ fénytartó [truss], na az még bõven a közönség feje felett lett volna, szintén rendhagyó elem) a színpad végsõ (leendõ) helyén meg a fényeken túl a mindenféle gigászi neonalakzatokat és ilyesmiket rámoltak láncokra. Ja, meg egy videofal is függött ott, de az is akkora, hogy egy kamionnyi elembõl állt össze. Szóval, ahogy az YLE (az itteni MTV) fogalmazott “masszív színpadi munka” ment pocsékba ma. ;-(
Mire az ajtókat nyitották volna (fél hét), a csarnok már gyakorlatilag megint üres volt.