Képek csak úgy…

Véget ért a Maailma kylässä, idén kegyes volt az idõjárás, szép pirosra “barnultam” a nagy munkálkodás közben. Majd ha nem leszek lusta, egy csokor képet is rakok ide, addig csak ízelítõül egy pár:
Szombaton a Suurlähettiläät játszott délután:

Utánuk a német Dissidenten következett, akik a 2000-es Szigeten is nyomták már, igaz, más felállásban. Most marokkói volt a stílus, de volt egy csaj egy tekerõlanttal. Kérdeztem tõle, hogy mi az az izé a kezében. Azt válaszolta, hogy angolul valami hulumpulum, de nem szereti ezt a nevet, mert hülyén hangzik, viszont magyarul “tekerolant”-nak hívják ;)

Vasárnap a Värttinä szaladgált a színpadon körbe-körbe:

Mindenki így élvezte a fesztarit (Mamani Keita zárta a vasárnapot):

Na ezt vajon miért hagyták meg?!
A lépcsõ mögött egy beton izé, placc vagy szabadtéri folyosó, vagy hogyírjameztleazizét volt az épület földszintjének magasságában, elötte meg a járda. Jó, a járda elöbb-utóbb visszaépül elé, mögötte meg az ásásból ítélve valamire készülnek. De a két vadi új dolgot majd egy ütött-kopott lépcsõ fogja összekötni? Vagy hogy?

Tegnap este az egyik bátor józsi erõt és bátorságot gyûjtött a szomszédaink közül, majd nekvágott a légtérnek. Szépen egyenes vonalban elrepült a szomszéd fáig, majd ott kétségbeesetten üldögélt sötétedésig. A mutter oda is hordta a kaját neki, de már ugye egyre ritkábban. Ma reggel már nem gubbasztott az ágon, igaz, neki hamarabb kelt a Nap ;)
…
Ma estére már csak egy maradt a fészek közelében, a többiek mind kirepültek. Ez is gyûjtögette az erõt, nekilendült aztán, ééés… szép, enyhén íves kanyarral lekoccolta a gyepet. Kicsit zavarodottnak tûnt eleinte, de gyorsan rájött, hogy itt lehet igazán ugrálni, nem az ingatag gallyakon. Äiti neki is adott még a földön pár hamubasült kukacot, aztán elvezette az életbe bele….
Na, madaras téma befejezve, csak ilyen közelrõl még nem láttam fészket ;)

Egy haverunk, Eve teljesen belezsongott a nagyhalászi református gólyák nemi életébe, majd’ mindennap bekukkol hozzájuk webkamerán.
A mi szomszédaink kisebbek, de legalább nem kell webkamera hozzájuk. Ide, az erkélyünk elé raktak fészket ezek a rigószerû állatok. A két kép között egyetlen hét telt csak el; nõnek a kölkök, mint a dudva:

A Vappu és anarchista képek feltöltõdtek.

Helsinkiben íródtak a MySQL elsõ programsorai. Az “alapító atyával”, Mikael “Monty” Widenius-sal (balra a mikrofonnal) találkoztunk az Ahjo klubban a legnagyobb Open Source “bevásárlást” megünnepelendõ (Sun felvásárolta a MySQL AB-t az év elején, csekély 1 milliárd dollárért)

Finnország nem látott még ilyen meleg tavaszt. Egy hete még kopaszak voltak a fák, mára minden csupa zöld. A bátrabbak meg már vizes lábbal napoznak.

A szintén hagyományos május elsejei piknik a Kaivopuisto-n. Míg a munkáspárt(ok) a Hakaniemi környékén lengetik a vörös zászlót, és fûtik a gulyáságyút, az “értelmiség” itt piknikezik a kockás terítõvel szépen megterített sziklákon és a parkban.
Aztán persze van, aki egész pavilont állít:

Egy teherautóval járták a várost az anarchisták, itt-ott megálltak egy kicsit tüntetni, közben szólt a zene a platóról. Véletlenül találkoztunk velük, amikor a szobormosás eredményét mentünk megszemlélni.

Az Esplanadi végén belebotlottunk egy rendõrsorfalba (amúgy mindkét irányban átjárható volt), amint békésen szemlélik az anarchista tüntetést a téren. További képek itt.
Jó, azért készültek, a sarkon túl egy hadseregnyi várakozott még belõlük, turistalátványosság is lettek: