Képek csak úgy…

Londonban a nyilvános telefon fogalmát is átgondolták… Itt a dupla fülkék nem “érmés/kártyás” felosztásúak, hanem “internet terminál/telefon” van a két fülkében.

Ma felrepültünk London fölé, és lenéztünk a Parlamentre. Tök jól néz ki a kivilágított London, olyan magasról belátni az “egészet”.

Szerda, a Victoria&Albert nyitva van egészen este 10-ig. Végre sikerült eljutni egy múzeumba több, mint 15 percre… :-) Tele van (többek között) Leonardo tervei alapján rekonstuált tárgyakkal. Az udvaron Leonardo 1502-ben tervezett Aranyszarv-öböl hídjának a maketje látható. Ezt a hidat 2001-ben Norvégiában fel is építették!

Ma termékeny nap volt, ellátogattunk a Tate Modernbe, ahol óriási csúzdákon lehet élvezni a mûvészetet, majd ellátogattunk a WestEndre megnézni Agatha Christie: Mousetrap 22468. elõadását (ez már az 54/55 évad!). Nagyon aranyos kis színház, meg persze a darab is jó volt :)

Angliába érkeztünk hajnalban (aholis az útlevelemet elvitték megvizsgálni mikroszkóppal, mert “sok az ilyenbol a hamis errefele”…). Egy kis alvás után rögvest a vidéki Angliába vetettük magunkat, ezen a hétvégén még éppen nyitva.
Szóval Rothschildéknál jártunk Waddesdon-ban vendégségben. Ez a szép csillár egy halom szétrobbanó porcelánt mintáz. A többi régiséghez képest felüdíto, hogy 2003-as design :)

Az Eckeröline akciózott egyet, ígyaztán áthajóztunk ismét Tallinba egy kis “európai levegõt” szívni, ebédelni egy jót Nagymama konyhájában (Vanaema Juures); valamint magyar meggykonzervet venni.
A fenti képet egy útkeresztezõdésben készítettem. Bizony, a fa pont a keresztutca közepén álldogál :)

Mint arról korábban beszámoltam, a dortmundi képeim odavesztek a hibás telefonom miatt. Legalábbis azt hittem – eddig! Merthogy egyszercsak hívtak Vancouverbõl, hogy sikerült leszedniük a képeket a visszaküldött telefonról és szívesen visszaadnák. :)
Így is lett, s voilá, már fel is kerültek a helyükre a többi kép mellé. Nem mûvészi alkotások, csupán egy szép emlék a Foci VB-rõl…
Lásd: Németország, Dortmund

Korábban már értekeztem a parkolásról, itt mégegy adalék. A város tele van “Privativo” parkolókkal: egy-kettõ a normál parkolóhelyek közül nevesítve van valakinek. Ahol amúgy is egy-kettõ hely volt, vagy “valakibõl” van túl sok, földi halandó számára nem marad legális hely. Viszont ezek a helyek amiktõl félni kell, mert ha odaállsz, megbüntetnek, elviszik és felnégyelik a kocsit. Ha a tilosban állsz (és nem nagyon akadályozod a forgalmat), az senkit nem érdekel. Így alakulhat ki ilyen eset, mint a képen: a parkoló üres, az út közepén meg ott parkolnak az autók :-)

A parti köd elindult a folyó völgyében a város fele, de útközben meggondolta magát, és felkanyarodott a hegyre. Ettõl viszont a szomszéd híd fele eltûnt :)
Másik érdekesség a képen, a jobb szélen látható folyóval párhuzamos híd. Amivel tulajdonképpen a rakpartot tehermentesítették, de akkor is mókás nem keresztben utazni egy folyó felett.

Természetesen nem bírtam megállni, hogy legalább egy pincét meg ne látogassunk. Szerencsére már viszonylag késõ volt, a nagyja már bezárt. Így egy norvég(!) alapítású pincébe, a Wiese & Krohn ajtaján néztünk be egy gyorstalpalóra. Nem bántuk meg, sõt! Amikor késöbb visszanéztem hozzájuk fehér portóit venni, sikerült a 67-es Colheita-jukba is belekóstolni.