Sziget 3 (Péntek)
Pénteken amikor megérkeztünk, pont beleütköztünk egy csapat lökött franciába (La Complet’Mandingue), akik valami dél-afrikai gyökerû ütõs õrültségen játszottak.
Rögtön utána a Nagyszínpadot Skunk Anasie foglalta el. Vót náty meglepetés, amikor kijött a színpadra ilyen csodás nyakbavalóval ;) A zene viszont jó volt. Sõt a leányzó még tereminen is játszott egy kicsit, bár az antenna nyalogatása talán határeset a zeneszerszám üzemszerû mûködtetése során.
Idõközben az A38-wan2 sátorban Zagar izzított, egy DJ és egy zenekar érdekes elegye. Jópofa, lendületes számokkal.
A Metál színpadra a svéd The Haunted “öregemberei” robbantak be, viszonylag népes nézõtábor elött népszerûsítették a skandináv keményzenét. A doboson az a sárga dolog nem füllhallgató, hanem ipari fülvédõ. Nem bírja már a saját hangját sem ;)
(mondjuk én is beszereztem egy szuper kis füldugót, a színpad elötti basszusládák elég zajosak bírnak lenni)
Az A38 színpad melletti táborban volt pár sátor, ami az elsõ napokban csak madzaggal volt körbefonva az átvonuló csordák ellen; késöbb a feleslegessé vált hulladek ötletes felhasználásával riasztót is felszereltek a kerítésre.
A nagyszínpad elött találkoztam egy csapattal “Én szeretem a Sziget és a pálinkát!” nyelvújítós pólókban. Kiderült, hogy Londonban élõ ausztrálok, és csak elnézték a fordítást, amikor a pólókat gyártották. ;) (amúgy — bár ezek pont nem ott készültek — a múzeumnegyedben bárki stencilezhetett magának kreatív pólót. Illetve olyat is láttam, aki ott közvetlenül bõrre festetett)
Az ausztrálok amúgy a Dizzee Rascal koncertjét várták, akik kisvártatva ki is ugráltak a színpadra. Két csávó szaladgált a lehetõ legtávolabb egymástól, plusz egy DJ pörgette a CDket a színpad közepén.
Eközben a magyar színpadon a Budapest Bár mulatós számai és sanzonjai követték egymást. Ez egy érdekes egyveleg különben, cigányzenekar (hegedû, cimbalom, nagybõgõ, ilyesmi), plusz néhány “mai” hangszer (dob, villanygitár), és még néhány ismert énekes arc (Frenk, Juci, Lovasi, stb.)
A Metál színpadon az amerikai Deftones követte a svédeket.
Az Európa színpadon ki más, mint az Európa Kiadó játszott a Szigetre tévedt vénebb korosztálynak. ;-)
És a Sziget sztárvendége, a The Prodigy is megérkezett! Ugyan a nulladik napi Prince koncerten azt mondtam, hogy teltház van, de akkor itt most dupla teltház lehetett. A nagyrét faltól falig tömeggel borítva, mindenki tombol.
Este tízkor, amikor az Európa színpad abbahagyja a zenélést, az elötte lévõ teret átveszi a Nagy Utcaszínház gigantikus; tûzzel, fénnyel és a nézõk között gördülõ óriás-platformokkal celebrált elõadása. Itt egy kicsit megpihentünk a nagy pörgés után.
Ma végre sikerült a hajójáratra felférni. Korábbi Szigeteken rutinszerûen használtuk a viszonylag gyakran a belvárosba járó hajókat esetleg a K-híd elõl induló Sziget-buszokat. Na, idén sikerült elrongálni a kiváló közlekedést: a hajók ritkábban (félóránként) járnak és kisebbek, míg a buszjáratot átvette a BKV és valami furmányos körjáratot álmodtak meg, ami pont a belvárost kerüli csak el… Szóval a hét elején akkora sorok kígyóztak a hajóra várva, hogy esélytelen volt felférni, de ma szerencsénk volt, pont bent állt a hajó, és még hely is volt rajta.
Szépen lecsorogtunk a Dunán, a végállomás a Vigadó/Petõfi tér, ahol legnagyobb csodálatunkra nem egy mezei pontonhoz, hanem az utolsó úszóképes dunai monitorhoz (Lajta, napközben múzeumhajó) köt ki a Hófehérke motoros. Vigyázatlan Szigetelõ a sarkon befordulva ágyucsõbe ütközik ;-)
