Sziget: hatodik
És eljõ a hétfõ, és még mindig bírjuk. A délutáni napfényben a német Sportfreunde Stillernek szurkolnak a honfitársaik a Nagyszínpad körül:
A hátsó úton a véradó sátor mellett találtam ezt a példányt, már csak a csordogáló Sör tartotta életben:
Lovagias ügyeket párbajban intézik el a szigetlakók. Ezek is szépen hátat fordítottak egymásnak, léptek ötöt, megfordultak, és elkezdtek tüzelni egymásra :)
Egy kifejlett példány oldaltarajokkal megerõsítve:
(tavaly egy fiatalabb egyed került a lencse végére)
Zorall a Hammer színpadon táncdalokat nyom “enyhén” rockosítva:
Valahol volt fejépítés, egyre több dizájnos hajjal találkozni:
A sártenger ellen homokkal védekeztek a szervezõk, spontán beach-hangulatot teremtve. Szerencsére valami nagyszemû fajta, az elsõ napok porfelhõje nem ismétlõdik meg. Homokvár+kanos ifjak=homoknõ:
A Nagyszínpadon Tankcsapda, a nézõtéren meg sosem látott mennyiségû kistinédzser (10-12 évesek) “metálos pólóban”. Úgy néz ki, a Tankcsapda egy gyerekzenekar :)
És egy kis Tool. Szerencsétlen fotósok jól megszívták a Tool menedzsmentjét. Elõször is a párszáz fotósból kiválasztottak (ki tudja mi alapján) 30-40-et, hogy csak õk mehetnek. Aztán se szó, se beszéd, ezt is lehúzták durván egy tucatra. És nem a szokásos három, hanem csupán egy szám erejéig lehetett fotózni, ami alatt persze fényt, na azt nem adtak a színpadra…
Tereskova az Open sátorban. Ez egy jól elbújtatott helyszín volt a Bahiával szemben. Mivel nem volt benne a “napi bontás”-ban, csak az tudott róla, aki egyszer már véletlenül betévedt ide jó idõben. Pedig itt volt Üllõi Úti Fuck, Balaton, meg még kitudja. Tereskova és mi, a közönség, mindenesetre élveztük a koncertet, lazult a fesztiválfegyelem is pár “utolsó” szám által:
Itt volt Czaby is, aki a féléves kisfiát jött kiheverni egy kicsit a Szigetre egyenesen Hamburgból. Na jó, ezen poharak nem mindegyike származik tõlünk, de kétségtelen, hogy ezen a napon ittam a legtöbb páleszt. Amúgy a Rézangyal feldughatja magának a sok mézes pálinkáját, mind úgy szar, ahogy van. Sajnálatos módon a legtöbb helyen csak azok voltak. Szerencsére volt pár pálinkázó, ahol aztán olyan szilvórium jellegû üdítõket lehetett kapni, hogy ihaj. Csak sokat kellett érte gyalogolni.
A Roma sátorban elvileg ismerõsök doboltak, de mint kiderült, a fõ mûsorszám a DJ volt. Aztán csak egy-két számra tudtak bekapcsolódni szegények, na akkor azért megmutatták mire képesek:
Zárásképpen egy kis Colorstar a wan2-n:
