Szóljunk a fonöknek?
– Te Béla, itt ez a födõ, szóljunk a fõnöknek?
– Má mé, az van itt a papíron, hogy egyenesen menjünk, há akkó úgy rakgyuk a követ.
– Igaz, nem mi vagyunk az agy, add azt a szegélyt, vár má’ a Sör.
[...]
– Te Jóska tolj má ide még egy kis fõdet!
– Itt van e. Né má milyen hülyék voltak a szegélyesek, szóljunk a fõnöknek?
– Ugyanmá, az van mondva, hogy tõcsük fel a szegélyig jó zsíros fõddel. Ott a szegély, oda tõtyük.
A fenti eset a Nokia vadi új épületegyüttesénél játszódik napjainkban…
June 3rd, 2009 at 19:07
Sok arra a vendégmunkás? Vagy csak szimplán piásak voltak a szakik?
June 3rd, 2009 at 21:11
Szerintem csak finnek voltak… ;-) Ha meg van mondva, akkor meg van mondva… Nem baj, ha értelmetlen, gondolkodni fáj. ;)
Van elég vendégmunkás, de azoknak több eszük van. Meg azok inkább építkezésen rakják a betont. Az ilyen preciziós dologhoz olyan finn szakmunkaerõ szükséges, aki elvégezte a három éves szegélyrakó tanfolyamot. Meg a négy éves aszfaltgépkezelõi jogosítványt. (mer’ itt olyan gumibakon térdelõs aszfaltozás már nincs ám! Nálunk itt a sarkon egy csõtörés utáni 3×5 méteres (!) aszfalthiányhoz hoztak egy (1) aszfaltozógépet (2) egy tréleren, (3) úthengert egy másik (4) tréleren, (5) kavicsos teherautót és (6) aszfaltgranulátumos teherautót, meg egy (7) kisbuszt a szakikkal. Tele volt a környék egy fél napra. Elötte pár nappal a helyszíntõl 10 (tíz) méterre egy másik, hosszabb aszfalthiányt pótoltak hasonló gépesítéssel, csak az a telefon/kábeltársaság lelkén száradó rés volt. Ezt a 3×5-öset nem pótolták ki, hisz’ a’ nem az õ dóguk volt…)