Sziget 5 (Vasárnap)
És végül itt van a “gyors” vasárnapi Sziget összefoglaló is ;)
A délutánt a Gogol Bordello fergeteges bulija kezdte a Nagyszínpadon. A mai nap — sõt talán a hét — legjobb eseménye ez volt. A közönség is jól rákészült, faltól falig ember volt a mezõn, pedig még öt óra sem volt (az õket követõ koncerten fele ennyien se voltak). Láthatóan Gogolék is bepörögtek és egy jó húsz perccel tovább nyomták. Amit mi egyáltalán nem bántunk, de miután elvileg fél óra volt a következõ zenekar és õ közöttük a cserére, gondolom erõsen felnyomták a stage manager és a crew vérnyomását :-D
A tömeg közben tovább fejlesztette a crowd surfinget: matracon utaznak a tömeg tetején. Az egyik csávó be is érkezett a színpad elötti árokba, ahol az InKal le se szarta, a fotósok szedték le és ott örvendezett a srác a -1. sorban. Aztán a fotósokkal együtt kiterelték ;)
Egész héten láttam ezt a ‘Hangosabban!’ bábut, de csak most sikerült világosban ráközelíteni. Fejlett technológia ám ez a kartondoboz, a kezeivel integetni is tud!
A következõ nagyszínpados a The National, akik megintcsak nem egy idevaló zenekar volt. ( Lecserélhetné már a Sziget a Nagyszínpados programszervezõt… ;( ) Szóval olyan kis langyos tingli-tangli jött ki belõlük. A nézõsereg is erõsen megfogyatkozott, aki maradt, az is csak gondolom megszokásból, hogy mégiscsak ez a legnagyobb színpad a környéken.
Szerencsére a fesztivál másik finn résztvevõje, a Sonata Arctica elég gyorsan következett a Metál színpadon. Hogyan jön ki ilyen vékony hang ebbõl az emberbõl, azt nem tudom.
Idecsõdültek persze a finnek is (idén valahogy nem éreztem, hogy túl sokan lennének), elõkerült a féltve õrzött Jallus üveg. ;)
Bár lehet, hogy ezek mégse az északiak, merthogy egy teljes hétig egy teli üveg alkoholtartalmú folyadék mellett egy finn ember szerintem nem bír megmaradni anélkül, hogy felbontaná (hacsak nem egy egész rekesszel hoztak, de akkor az meg hogy került be a fesztiválra? ;) )
Közvetlenül a metálszínpad mellett amúgy fel voltak készülve a szivacs északi rokonokra, ez volt az italospult cégére:
Nna. Miután kiállatkodtuk magunkat a finn szonáták közepette, pihenésképpen átmentünk a budai oldalra a magyar MR2 színpadhoz Vad Fruttikat hallgatni.
Aztán kombináltuk a keményet a magyarral, és visszakerültünk a Metál színpadhoz, ahol a Tankcsapda csapatta az évi rendes szigetes fellépését.
Tök rendesek voltak, hogy már az elsõ szám alatt robbant a pirotechnika, miközben vagy ötven fotós és egy féltucat InKalos ugrált a töltetektõl pár centire… ;/ Nekem eddigre már kiváló füldugóm volt (azért mégse múlt el nyomtalanul a finn fesztiválok látványa, ahol majd’ mindenki bedugott füllel pogózik), de többen kicsit megrémültek.
Aztán késöbb is jöttek a tûzcsóvák:
Hátul a tömegben volt világító felirat is:
Ahogy haladt elõre a mûsor, Lukácsnak egyre kevesebb hangja lett, de addigra a közönség már gondolom megszokta a reszelõs rekedséget.
A Nagyszínpadot a White Lies zárta idén. Nem rossz, nem rossz, de azért ez is csak valami szintipop volt…
Hát, ennyire futotta a 2011-es, tizenkilencedik Sziget Fesziválból. Köszönjük a lehetõséget! ;)
August 23rd, 2011 at 14:00
Az első képre először az nyilallt belém, hogy “De jól tartja magát ez a Vaszlavik Gazember Petőfi Ulmann Mónika Velorex!” 8-)
August 23rd, 2011 at 14:05
;-)
Na hát õt tényleg rég láttam. Mûködik még? ;)