Eric Clapton @ Hartwall
Eric Clapton erre járt a nyár elején. Valami rövid fesztiválturné lehetett, mert a fény/hang/videó az helyi volt, a production csak valami másfél kamionnyi cuccal jött. Ennek megfelelõen a színpad eléggé letisztult, egyszerû, “skandináv design” volt. A legnagyobb show-elem a lámpák mögé akasztott függönydarabkák voltak…
Nem lett volna baj, végülis a zenéjéért jöttek a nézõk (amúgy teltház volt, azaz 12ezer nézõ), de a hang az bizony csapnivaló lett. ;-(
Az elõzenész Anssi Kela volt, aki egy szál akusztikus gitárral és egy herflivel állt ki a teltházas Aréna közönsége elé. Néhány jól ismert számot játszott, és a közönség is vevõ volt rá, szépen bemelegítette a népeket.
Aztán az átállás után Eric Clapton lépett a színpadra, és sajnos elkezdõdött a szenvedés. Olyan viszhangos volt a csarnok, hogy az már az én süket füleimet is hasogatta. Kipróbáltam a küzdõteret és az elsõ emeletet is (mire jó egy megfelelõ karkötõ :) ), hát, mindkettõ fájó volt. Végül a színpaddal szembeni “messzi végen” táboroztam le, ott legalább nem viszhangzott, viszont olyan messze volt a színpad, hogy alig lehetett látni valamit ;-(
A mûsor amúgy nem volt rossz, de semmi olyan, amirõl szuperlatívuszokat lehetne írni. Eric az elszórt “Thank you”-kon kívül nem beszélt a közönséghez, lejátszotta a koncertet, mint gép. Ugyan egy nagyon ügyes, “lassúkezû” gép, de azért mégiscsak hiányzott valami emberi, valami, amitõl egy koncertet nézni több, mint bedobni egy cédét a hifibe…