Borkóstolás
A kultúrhetek keretében egy borkóstolásba torkolló borszemináriumnak volt gazdája a Magyar Követség. Az elõadás sajnos finnül volt, de hát a célközönség csak õk voltak… A Pannonhalmi Apátsági pincészetet Liptai Zsolt mutatta be, késöbb a boraikat is értõen, figyelmesen. A második asztalt a Bock pincészet foglalta el, õket Béni Gábor (Bock József veje — hja kérem, családi pincészet!) mutatta be, majd Tamás Róbert sommelier kalauzolt késöbb a palackok között. A többiek csak a borukkal voltak jelen: Wunderlich a vöröseivel, Oremus és a Bodnár Pincészet meg Tokajból (nem csak aszúval jöttek, hanem Furmint és Sárgamuskotály is volt. Ez utóbbi egy kicsit dugós volt.) Volt még valami Szekszárdról meg Villányból, de azok erõsen felejthetõ borok voltak (marketing nyelven: “kiváló ár/érték arány”, magyarul: ócsó, nemigazán csúcsbor).
Érdekes volt, hogy a közönség megoszlott a Pannonhalmi 2006-os és a Bock 2005-ös Pinot Noirja között, ki erre esküdött, ki meg arra (én Bock párti vagyok ebben a kérdésben). Pannonhalmán viszont a 2006-os Hemina (Pinot Blanc, Chardonnay, Rizling) volt a húzó bor. Azt mondják a kereskedõk, hogy itt a fingeknél a nagyközönség számára párezer féle bor létezik (az ALKO kínálatában), de az éttermek és bárok több, mint tízezer fajtából válogatnak, köszönhetõen a(z ALKO-tól) független kereskedõknek. Elég érdekes piac ez, hogy a tömegeket csak az olcsó lõrével itatják. Esélyük sincs a népeknek így borkultúrálódni; bármennyire is sírnak a finn borkultúra hiányáról. Hát csoda ez?
Gyorsan kiderült, hogy amúgy jövõ héten Helsinkiben lesz a ViiniExpo (a finn Wine & Spirits, borok ezer számra), hát persze hogy oda is el kell majd menni :)